Amikor először jelentkeztem családállításra, nem igazán tudtam, mire számítsak. Hallottam már erről a módszerről, de nem gondoltam volna, hogy ennyire mélyreható és erőteljes változásokat hozhat az életembe. A saját történetem tele volt bonyolult kapcsolatokkal, és sokszor nem tudtam eldönteni, kihez közeledjek, vagy épp kitől kellene távolodnom ahhoz, hogy megtaláljam a lelki békémet.
Az egész folyamat rendkívül céltudatosan zajlott, és ahogy lépésről lépésre kibontakozott előttem a saját családi dinamikám, elkezdtem megérteni azokat a mintákat, amelyek addig meghatározták az életemet. Meglepett, mennyire tisztán kirajzolódott, hogy kik azok az emberek, akikhez mindig is közeledtem, még ha nem is voltak jó hatással rám, és kik azok, akiket távol tartottam, noha valójában közelebb kellett volna engednem őket.
A családállítás során világossá vált számomra, hogy a múltban rengeteg energiát fektettem abba, hogy olyan emberek figyelmét és szeretetét próbáljam elnyerni, akik érzelmileg elérhetetlenek voltak. Ez a felismerés egyszerre volt fájdalmas és felszabadító. Új perspektívába helyeztem a kapcsolataimat: rájöttem, hogy a lelki egyensúlyom megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy bizonyos személyektől eltávolodjak, míg másokhoz nyitottabban, szeretettel közeledjek.
A legnagyobb változás az volt, hogy megtanultam megkülönböztetni, mikor érzem magam ténylegesen jól egy kapcsolatban, és mikor próbálok csak megfelelni valaki más elvárásainak. Ez egy olyan felismerés, amelyet korábban sosem tapasztaltam. Most már tudatosan figyelek arra, hogy milyen érzések kavarognak bennem, amikor valaki közel kerül hozzám, és bátran hátralépek, ha úgy érzem, hogy az illető árt az érzelmi egyensúlyomnak.
A családállítás folyamata segített abban, hogy határozottan meg tudjam húzni a határaimat, és felismerjem, kik azok az emberek, akik támogatják a lelki fejlődésemet, és kik azok, akik akadályozzák azt. Az állítás óta sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, és végre elindultam azon az úton, ahol már nem a régi minták határozzák meg a kapcsolataimat, hanem a saját belső iránymutatásom.
Ez az élmény nemcsak a kapcsolataimra hatott, hanem az egész életemre. Rájöttem, hogy nem kell mindenkit szeretnem, és nem kell mindenkinek megfelelnem. Megtanultam, hogy az igazi lelki béke nem másoktól függ, hanem attól, hogy képes vagyok felismerni, kihez érdemes közeledni, és kitől érdemes eltávolodni annak érdekében, hogy önmagam maradhassak.
Klienseim tapasztalatai alapján.
Legutóbbi hozzászólások