Sokan úgy érkeznek meg a karácsonyhoz, hogy már fáradtak. Tele elvárásokkal, határidőkkel, kimondatlan feszültségekkel. És közben ott van a vágy: „jó lenne most tényleg megélni”.
De a békés karácsony nem attól születik meg, hogy minden tökéletes. Hanem attól, hogyan vagyunk jelen benne.
A belső jelenlét nem teljesítmény. A karácsonyi jelenlét nem egy újabb feladat. Nem azt jelenti, hogy „most akkor nyugodtnak kell lennem”, vagy „illene hálásnak lennem”.
A valódi jelenlét ott kezdődik, amikor nem akarjuk megjavítani az ünnepet. Amikor észrevesszük:
• most ilyen a hangulatom,
• most ennyire van erőm,
• most így tudok jelen lenni.
És ez elég.
A női körök egyik legnagyobb tanítása is ez:
nem attól történik meg a kapcsolódás, hogy többet teszünk bele, hanem attól, hogy nem állunk ellen annak, ami van.
Stresszmentesség nem kívülről jön
Sokan várják, hogy „majd karácsonykor lenyugszom”. De a stressz nem a naptárhoz igazodik. A feszültség akkor oldódik, amikor:
• nem siettetjük magunkat,
• nem akarunk mindenkit megmenteni,
• nem vállalunk felelősséget mások érzéseiért.
Karácsonykor is lehet nemet mondani.
Lehet lassítani.
Lehet csendben maradni.
Ez nem szeretetlenség.
Ez önmagunkkal való együttérzés.
A hála nem „pozitív gondolkodás”
A hála nem azt jelenti, hogy mindennek örülni kell. Hanem azt, hogy észrevesszük azt, ami most megtart.
Lehet ez egészen kicsi:
• egy meleg tea,
• egy gyertya fénye,
• egy őszinte pillanat,
• egy megkönnyebbült sóhaj.
A hála nem vesz el a fájdalomból, hanem tágítja a teret, amiben a fájdalom is elfér. És ebben a tágasabb térben már könnyebb megérkezni.
Átadni magunkat a pillanatnak – a körülmények ellenére
A karácsony ritkán tökéletes.
Vannak hiányok, veszteségek, feszültségek, kimondatlan mondatok.
A kérdés nem az, hogy ezek eltűnnek-e.
Hanem az, hogy engedjük-e magunknak a jelen pillanatot ezek mellett is.
Nem kell mindent megoldani.
Nem kell minden érzést kisimítani.
Elég, ha:
• itt vagyunk,
• lélegzünk,
• és nem menekülünk el a pillanat elől.
Ez a fajta jelenlét az, amit egy női körben is megtapasztalunk:
nem tökéletes, mégis megtartó.
Hogyan érdemes részt venni a karácsonyi forgatagban?
Talán így:
• kevesebb elvárással,
• több belső figyelemmel,
• kevesebb „kell”-lel,
• több engedéssel.
Nem azért, hogy jobb karácsonyunk legyen.
Hanem hogy igazabb.
Karácsony nem kívül történik.
A gyertyák, az asztal, az ajándékok csak keretet adnak. Az ünnep ott születik meg, ahol megengedjük magunknak, hogy úgy legyünk jelen, ahogy most tudunk.
És ez már önmagában ajándék.
Legutóbbi hozzászólások